Az ufókutatás szempontjából releváns információk hitelességét vetette alaposabb vizsgálat alá diplomamunkájában Prusinszki István, a Meridián Csoport alapító tagja.
Több mint húsz éve magánemberként és újságíróként egyaránt „tűzközelből” figyelem a rendszerváltás óta „szervezett” magyar ufókutatást, amely meglátásom szerint negyed évszázad alatt tapodtat nem mozdult előre. Szépen lassan elegem is lett az intézményesített népbutítást zászlajára tűző, egoista személyeskedésekkel mételyezett, kompromisszumokra és fejlődésre képtelen ufós közösségből – és egyre inkább éreztem: az ufókutatást teljesen más alapokra kell helyezni ahhoz, hogy valóban külön lehessen választani az ocsút a búzától. Ehhez először is a tudomány kritériumrendszerének megfelelő alapművet kell letenni az asztalra. Ez a – hosszú távú célok irányába tartó – meggyőződés és lelkesedés vezetett az ELTE BTK informatikus könyvtáros hallgatójaként írt szakdolgozatom elkészítéséhez – írja Prusinszki István az Idegen Zóna blogon megjelent publicisztikájában.
A Meridián Csoport alapító tagja „Információk hitelességének mérlegelése hagyományos könyvtári és hálózati környezetben” címmel írt diplomamunkát, amelyet három részletben tett közzé privát blogján. Az itt olvasható első rész az információ fogalmáról és az internetes információkeresésről, a hitelesség és a megbízhatóság kritériumairól, a világhálón és a közösségi oldalakon terjedő valótlan információkról, az álhírek megosztásának motivációiról és az álhírek terjedése ellen tett nemzetközi lépésekről szól, kiemelve a könyvtárosok és az információs szakemberek hatását a kritikus információfogyasztásra. Az itt olvasható második részben az alternatív elméleteken belül az ufológiát vette górcső alá, és a rejtélyes égi jelenségekkel, intelligens földönkívüli civilizációkkal kapcsolatos információk hitelességének szempontjait vizsgálta. E témakörben releváns hír- és információforrások megbízhatóságára és megítélésére vonatkozóan anonim kérdőíves kutatást végzett ufótémával foglalkozó, magyar nyelvű Facebook-csoportok tagjai között, s külön kérdőívet és fejezetet szentelt az alternatív elméletekkel foglalkozó művek könyvtári besorolásának. Az itt olvasható harmadik részhez a könyvtár- és információtudomány, valamint az űrkutatás és a csillagászat területén elismert szakemberekkel és a témával szakmailag kapcsolatban álló vagy hobbiszinten komolyan foglalkozó, véleményformáló személyiségekkel készített interjúkat. Az ufókérdés tudományos megítélését még soha senki nem vizsgálta ilyen speciális – könyvtár-, információ- és kommunikációtudományi – megközelítésből.
